Fordult a kocka a NATO-ban: Zelenszkijnek most már senki sem osztott lapot

Végleg lekerült a napirendről Ukrajna felvétele a NATO-ba?

Az amerikaiak elérték a rég dédelgetett céljukat.
A 32 NATO-tagállam elfogadta, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát fordítják védelmi és biztonsági célokra. Ezzel az Egyesült Államok elérte a jó ideje szorgalmazott célkitűzését, így innentől minden tagállamnak
a GDP 3,5 százalékát közvetlen hadi kiadásokra (úgynevezett „hard defence” feladatok, például fegyverek, csapatok... stb.), 1,5 százalékát pedig védelmi és biztonsági beruházásokra, fejlesztésekre kell fordítania.
Ez jelentős emelkedés a 2014-ben életbe lépett 2 százalékos célértékhez képest.
Ugyanakkor fontos – és Magyarország szempontjából különösen lényeges – fejlemény, hogy az új célkitűzés nemcsak a katonai kiadásokra vonatkozik, hanem
számításba veszi a védelmi ipar, a kiberbiztonság, az infrastruktúra és az ipari fejlesztések költségeit is.
A gyakorlati célkitűzések között egyébként szerepel a védelmi ipar fellendítése, új fegyverarányok kialakítása és az ipari együttműködések erősítése is, amiben hazánk szintén jól áll.
Bár a tagállamok helyzetét 2029-ben felülvizsgálják majd, az 5 százalékos célt 2035-ig teljesíteniük kell.
A Breaking Defense szerint Mark Rutte, NATO-főtitkár hangsúlyozta:
Ez egy ugrásszerű előrelépés, amely ambiciózus, történelmi jelentőségű, és alapvető fontosságú a jövőnk biztonsága szempontjából.”
Rutte azt is kiemelte, hogy ez a kulcsfontosságú mozzanat
nem jöhetett volna létre „apu”, azaz Donald Trump amerikai elnök nélkül, aki szerint az eredmény „mindenki számára nagyszerű győzelem, így mindannyian kiegyenlítődünk”.
Ezt is ajánljuk a témában
Végleg lekerült a napirendről Ukrajna felvétele a NATO-ba?
Ezzel a megjegyzéssel arra a régóta hangoztatott amerikai álláspontra utalt, miszerint a védelmi szövetség túlságosan az Egyesült Államok képességeire és erőforrásaira hagyatkozik, a többi tagállam pedig aránytalanul keveset költ a hadi kiadásokra az USA-hoz képest.
Az Egyesült Államok vezetője azt is üdvözölte, hogy
ezentúl Európa és Kanada is kiveszi a részét a munka nehezéből”.
A csúcstalálkozó a transzatlanti viszony újraértelmezésében is komoly jelentőséggel bír: kötelezettség helyett az új hozzájárulási küszöböt egyértelmű vállalásként definiálták, amelyet az Egyesült Királyság és Németország vezetésén kívül a csúcsra idén is meghívott, de ezúttal mellékszereplőként kezelt Ukrajna is támogatta.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök mindössze a holland királyi pár díszvacsoráján vehet részt.
A NATO-tagállamok ismét hitet tetettek a védelmi szövetség alapvetése mellett, miszerint az egyiküket érő támadást mindannyiuk ellen irányuló csapásként értékelik, és ennek megfelelően járnak el.
Ahogy beszámoltunk róla, a találkozón elfogadott határozat legnagyobb nyertese a nemzetközi fegyveripar lehet, amely a megnövekedett „kényszerű” kereslet következtében jelentősen feltornázhatja az árakat.
Ezt is ajánljuk a témában
Döntöttek a védelmi kiadások mértékéről, Amerika akarata érvényesült.
***
Nyitókép: AFP/Robin van Lonkhuijsen